Dr. Kákosy László emlékérem
A MEBT elnöksége 2008-ban elhatározta, hogy emlékérem alapításával emlékezik meg dr. Kákosy László halálának 5. évfordulójáról. Az éremmel kitűntetett személyt azon tagjai közül választja ki, akik az ősi Egyiptom örökségének kutatása és feltárása, az ókori egyiptomi kultúra, tudomány kincseinek és eredményeinek magas színvonalú bemutatása és ismertetése területén és a magyar és az egyiptomi nép barátságának elmélyítése érdekében kiemelkedő munkát végeztek. Az érem Fritz Mihály szobrász-mester és Szabó Géza ötvös-mester alkotása.
Díjazottak
Dr. Varga Edith
Az első érmet dr. Varga Edith egyiptológus, a történelemtudományok kandidátus, a Szépművészeti Múzeum ny. főigazgató-helyettese kapta 2008-ban, a javaslatot tevő Ókori Egyiptomi Bizottság által rendezett "V. Aegyptus et Pannonia Symposium" nemzetközi tudományos konferencia alkalmával.
A Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság Elnöksége dr. VARGA EDITH egyiptológusnak a tört. tud. kandidátusa,
A Szépművészeti Múzeum ny. főigazgató-helyettese
az ősi Egyiptom örökségének kutatása és feltárása, az ókori egyiptomi kultúra, tudomány kincseinek és eredményeinek magas színvonalú bemutatása és ismertetése területén, valamint a magyar és az egyiptomi nép barátságának elmélyítése érdekében kifejtett kimagasló tevékenységének elismeréseként a
„Dr. KÁKOSY LÁSZLÓ EMLÉKÉRMET” adományozza.
Kelt, Budapest, 2008. október hó 15. napján.
Dr. Varga Edith 2020. június 9-én húnyt el. Ez alkalomból készült méltatlása
Prof. Dr. Hassan Elsayed PhD
Többszöri nekifurás után, 2021-ben ismét adományoztunk emlékérmet, ezúttal két személynek: Pereszlényi Zoltán nagykövet úrnak, és Dr. Hassan Elsayed Professzor úrnak.
Prof. Dr. Hassan Elsayed Egyiptomban, Masoura megyében született, egyetemi tanulmányai után Magyarországra költözött, és 51 éve itt él családjával egyetemben.
Magyar és egyiptomi állampolgár, villamosmérnök és a neveléstudományok kandidátusa (1984)
Főiskolai tanár, Óbudai Egyetemen, Mérnöktanár Oktatási Központjának főigazgató-helyettese volt, ahol oktatástechnológiai kutatásokon dolgozott. Ezzel párhuzamosan a Szent István Egyetemen és az ELTE Egyetemen a Pedagógiai Doktori iskolán is dolgozott. Jelenleg nyugdíjas.
Számos társadalmi szervezet tagja:
Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság tagja, a Kulturális Bizottság elnöke volt.
Magyarországi Arab Közösség Egyesület, alapítója és 14 évig elnöke volt
Magyarországon élő egyiptomiak egyesülete, alapító és 10 évig elnöke volt
Nemzetek Háza, alelnöke volt.
Több magyarországi tudományos testület alelnöke és tagja.
Alapító tagja a Veszprémi Egyetemen (jelenleg Pannonia) működő Ph.D. Iskolának, számítástechnikai és informatika szakirányban, tagja a Budapesti ELTE Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskolának.
- Szakterület: oktatástechnika, távoktatás, multimédia, VR eszközök az oktatásban, e-learning.
Magyarországon elsőként foglalkozott a multimédia és a Virtuális Valóság (VR) alkalmazásával a műszaki oktatásban. Legújabb kutatásai: az emberi agyba ültetett chipek alkalmazása a tanulásban!
Részt vett számos műszaki oktatásfejlesztési projektben európai egyetemek és az Óbudai Egyetem között.
12 elismerő díjat kapott, ebből kettő a magyarországi oktatási minisztertől, a többit pedig hazai egyetemektől, illetve a műszaki képzéssel kapcsolatos tudományos és műszaki testületektől.
Az utolsó: az Óbudai Egyetem Nagyköveteként az arab országok és az egyetem közötti kapcsolattartásért!
Oktatási és oktatástechnológiai szakon témavezetésével 15 Ph.D. hallgató végzett, ebből 14-et jeles, egy nagyon jó osztályzattal.
Folyékony nyelvtudás: arab (anyanyelv), angol, magyar, német.
Pereszlényi Zoltán nagykövet
Tények, adatok, megjegyzések
Pereszlényi Zoltán, rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, volt külügyi h. államtitkár, c. egyetemi docens életrajzához
Hatéves szakirányú diplomataképzés után a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (MGIMO/Egyetem) a nemzetközi kapcsolatok szakértőjeként, a keleti országok referenseként szerez egyetemi diplomát 1966-ban. Arab, angol, orosz felsőfokú nyelvvizsga mellett tanult még németül, franciául, latinul, eszperantóul. 1974-1978-ban elvégezte a Politikai Főiskolát politológia, diplomáciai szakon.
1966-tól a Külügyminisztérium (KÜM) Arab- és Afrikai Országok Főosztályán kezdi meg a külügyi szolgálatát, amelynek idején volt előadó, főelőadó, kölcsönadott munkatárs a KB Kül. Osztályán. 1978-tól a KÜM-ben főosztályvezető, majd az 1993-1995. években helyettes államtitkár. Felügyeleti területe volt: Magyarország Európán kívüli kapcsolatai, a KÜM igazgatási és gazdasági munkája, a Protokoll és több funkcionális főosztály.
Pereszlényi Zoltán, rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, volt külügyi h. államtitkár, c. egyetemi docens életrajzához
Hatéves szakirányú diplomataképzés után a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (MGIMO/Egyetem) a nemzetközi kapcsolatok szakértőjeként, a keleti országok referenseként szerez egyetemi diplomát 1966-ban. Arab, angol, orosz felsőfokú nyelvvizsga mellett tanult még németül, franciául, latinul, eszperantóul. 1974-1978-ban elvégezte a Politikai Főiskolát politológia, diplomáciai szakon.
1966-tól a Külügyminisztérium (KÜM) Arab- és Afrikai Országok Főosztályán kezdi meg a külügyi szolgálatát, amelynek idején volt előadó, főelőadó, kölcsönadott munkatárs a KB Kül. Osztályán. 1978-tól a KÜM-ben főosztályvezető, majd az 1993-1995. években helyettes államtitkár. Felügyeleti területe volt: Magyarország Európán kívüli kapcsolatai, a KÜM igazgatási és gazdasági munkája, a Protokoll és több funkcionális főosztály.
1981-ben nevezték ki rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté. Nagykövetként képviselte hazánkat Irakban, Egyiptomban, Szudánban, Szíriában, Jordániában, Libanonban (l981-1986; 1989-2003; 1995-2000) . Több alkalommal teljesített különleges diplomáciai feladatot a Köztársasági Elnök személyes képviselőjeként. Saját kérésére ment nyugdíjba szakmai főtanácsadóként.
Egyetemi oktatóként, c. egyetemi docensként tanított nemzetközi szakértőket képző egyetemeken, tartott előadásokat konferenciákon. Témakörei: a diplomácia szakmai ismeretei és gyakorlata, a nemzetközi válságok kezelése, pl. Közel-Kelet, az Iszlám, a vallások közötti párbeszéd, a magatartáskultúra, a társas érintkezés lélektana, a diplomáciai etikett és protokoll. 2000-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet és Társadalomtudományi Karának tanára, c. docens.
A Köztársaság Elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét adományozta részére „a magyar diplomácia szolgálatában nagykövetként és külügyi vezetőként végzett kiemelkedő színvonalú munkája elismeréseként”. Birtokosa más magyar és külföldi kitüntetéseknek is, köztük az Egyiptomi Arab Köztársaság Becsületrendjének.
Tagja a nemzetközi, müncheni Middle East Study Group-nak, a Magyar Külügyi Társaságnak, tagja volt a Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság Elnökségének, elnöke volt a Közel-Keleti Kutatások Alapítvány kuratóriumának.
Felesége, Fiján Magdolna, a Külügyminisztérium nyugdíjasa,
Eszter leánya diplomata, I. o. titkár, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kiküldöttjeként 2020-tól a kairói nagykövetség vezető konzulja,
fia, Zoltán, a TELECOM európai ügyekért felelős vezérigazgató helyettese Bonnban.
Pereszlényi Zoltán: Néhány megjegyzés
Kapcsolat Egyiptommal, illetve Kákosy László egyiptológussal, a gournai ásatásokat vezető régésszel (néhány részlet):
- 1966-ban írt szakdolgozatom témája:” Nasszer elnök u.n. „áprilisi törvényei és Egyiptom gazdasági reformjai”
- Szakmai munkámat a KÜM-ben 1966-ban egyiptomi referensként kezdtem.
-Kétszer voltam Egyiptomban külszolgálaton:1969-1973 között kulturális attachéként, majd 1989-1993 között nagykövetként, összesen 8 évet
- Közreműködésemmel több kormányközi egyezmény kötöttünk, pl. a kettős adóztatás kizárása, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése, állat- és növényvédelmi megállapodás, stb. született
- Kiemelem az akkor új tipusúnak számító kulturális, műszaki, tudományos, illetve oktatási kormányközi munkaterv kidolgozását, aláírását. Ezen utóbbi alapján, jött létre
- 1992-ben egyiptomi kormánykitüntetést kaptam a kétoldalú kulturális, oktatási, műszaki és tudományos kapcsolatok fejlesztéséért.
- 2000-ben az Egyiptomi Arab Köztársaság Elnöke a Becsület Renddel tüntetett ki.
Kákosy László professzor úrral már a 70-es évek elején kialakultak szakmai és baráti kapcsolataim. Eredményes lett a törekvésünk, hogy a Professzor és tanítványai engedélyt kaptak egyiptomi ásatásra.
A Külügyminisztériumból majd kairói nagykövetként tíz éven át minden évben sikerült megszerezni az ásatási engedélyt Kákosy László és csapata számára. Nagyszerű sikert értek el Dzsehutimesz sírjánaka feltásában. Ennek egyik eredménye volt a feltárt régészeti leletek megosztása, amely a Szépművészeti Múzeum egyiptomi gyűjteményét gazdagította. Megemlíthetem itt azt is, hogy sikerült annyira felújítani Gournában az un. Carter-házat, hogy Kákosy és régész kollégái abban lakhattak.
Nagy siker volt, hogy a nagykövetség kulturális irodájának helyiségében megnyitottuk a magyar Régészeti Irodát és Bartos Zoltán személyében 5 évig állandó képviselője volt a magyar régészetnek Kairóban.
Sok egyéb sikeres kulturális program közül néhányat még megemlítünk: például a Pécsi Balett kairói vendégszereplését, a KISZ Központi Népitánc Együttesének és a Rajkó-Zenekarnak az előadásait, magyar szerzők drámáinak lefordítását arabra és bemutatásukat a Kairói PEN Klub színházában, stb.
Külön szeretném kiemelni, a kopt liturgikus zene lejegyzését, hanglemezen történt rögzítését, kiadását, így megmentését. E hatalmas munka művészeti részének zseniális megvalósítói Borsai Ilona és Tóth Margit zenetudósok, Kodály Zoltán tanítványai voltak. Én örülök annak, hogy a történelmi jelentőségű munkában szerepet játszhattam a szervezésben, az anyagi háttér biztosításában, a kapcsolatok fenntartásában a Kopt Intézettel, Boutros-Boutros Ghali ENSZ-főtitkárral és az UNESCO- val.
Pár részlet kiegészítésül az egyiptomi vonatkozású tevékenységemhez:
A kulturális attaséi tevékenységet annak a törekvésnek a jegyében végeztem, hogy közvetlenül vagy áttételesen szellemi és anyagi hasznot eredményezzen a magyar-egyiptomi kapcsolatokban. Ezért kiemelten kezeltem a műszaki-tudományos együttműködés kínálta lehetőségeket – kitágítva ezzel a tisztán kulturális, művészeti, stb. témakörök határait.
Ilyen terület volt az egyiptomi népélelmezés, hiszen sokféle élelmiszerből, például húsból krónikus hiány volt és az ország importra kényszerült. Sikerült több javaslatomat, kezdeményezésemet valóra váltani. Néhány példa:
- Olcsó hús előállítása céljából a nagyüzemi nyúltenyésztést teremtettünk, - nyúlfarmot hoztunk létre tízezer anyanyúllal .
- Haltenyésztés: halastó telepeteket létesítettünk és két halkeltető gazdaságot. Az utóbbiak egyenként 3 millió halivadék előállítására voltak alkalmasak.
- Kampányt folytattunk a sárgakukorica nagyüzemi termesztésének meghonosításáért és a termés felhasználása érdekében a népélelmezésben. Nagy területeken alakult ki a sárgakukorica termesztés Tahrir-tartományban és a Szuezi-csatorna nyugati partvidékén. Népi történet keringett arról, hogy Nasszer elnöki irodájában magyar kukoricából készült háncsfonat díszítette az egyik falat.
- Világhírre tett szert, hogy több millió banánfa sejtkezdeményt exportáltunk gödöllői laboratóriumból Egyiptomba. Az akkori idők tudományos és technológiai csúcsteljesítménye volt, az un. „cell-cultured” banán kezdeményekkel kb.nyolc millió banánfát ültettek ki évente Egyiptomban. Ehhez falvanként kis laboratóriumokat kellett létesíteni, ahol „tejfölös-pohárban” nevelgették a kiültethető két-háromcentis palántákat.
- Külön említendő sikertörténet volt az élelmiszer tartósításban való részvételünk radioaktív besugárzás alkalmazásával. Egyiptom óriási mennyiségben importál burgonyát, amely az ősztől tavaszig tartó tárolás során viszont kicsírázik. A csírázást egy kobalt-sugárzó eszközzel gátoltuk meg, a Magyar Tudományos Akadémia szakembereinek közreműködésével.
Hasonló eljárást alkalmaztunk földimogyoró tartósítása céljából is.
- Együttműködés plazmakutatásban a Központi Fizikai Kutató Intézet és az Egyiptomi Atomfizikai Kutató Központ között.
- Közvetlen kapcsolatok létesítése egyetemek között, - pl. a Budapesti Műszaki Egyem és a Kairói Egyetem gyógyszerész fakultása között. Pungor Ernő professzor és tanszékének tanárai évente egy hónapot töltöttek a Kairói Egyetemen tanárok továbbképzése céljából. Ennek velejárója volt műszerek kiállítása és eladása is.
- De fel lehet sorolni pl. a kapcsolatot a gödöllői egyetem és az alexandriai, a tantai, a szuezi egyetemek között, stb., gyógyszeripari együttműködést a Műszaki Egyetem és egyiptomi gyárak részvételével.
- Juhász Ernő kulturális tanácsos elkészítette a Magyarországon tudományos fokozatot szerzett egyiptomi szakemberek összeírását és a kb. 450 szakember részvételével a Szuezi Csatorna Egyetemmel közösen tudományos konferenciát szerveztek Sharm-el-Sheikben, az Egyetem üdülőjében. A résztvevők sok hasznosítható javaslatot tettek az egyiptomi-magyar kulturális, műszaki-tudományos kapcsolatok fejlesztésére. Ezek között több még ma is időszerű.
- A már említett kopt liturgikus zenei anyagból 12 nagylemez készült az UNESCO támogatásával.
- A zenei anyagot felhasználva Eck Imre, a Pécsi Balett igazgatója, koreográfusa balettzenét írt és az együttes bemutatta a darabot „Felszállott a páva” címmel a Kairó Egyetem 3 ezer fős Nasszer Termében. Óriási sikert arattak.
- Sok magyar filmet játszottak Kairóban, - filmfesztiválokon is. A filmek mellett több magyar színház tartott előadásokat Kairóban, - például Radnóti Miklós Színház előadta a „Hetvenkedő katona” c. darabot, - Karinthy Ferenc Bősendorferét pedig a PEN Klub Színháza mutatta be.
- Vendégszerepelt a Bábszínház is, előadták a Petruskát, a Fából faragott királyfit, a Csodálatos mandarint.
- Simon Róbert lefordította a KORÁN-t. A fordítást átadtam a kairói Al Azhar Egyetem Nagysejkjének, aki nagyra értékelte Simon Róbert munkáját és a fordítást átadta ellenőrzésre, az eredeti arab szöveggel történő összevetésre az Egyetem három fő szakértőjének. - A Korán fordítását kinyomtattuk 200 díszpéldányban is.
Javaslatomra Várkonyi Péter, akkori külügyminiszter elküldte a díszpéldány egy-egy példányát személyes levél kíséretében az Iszlám Konferencia Országai külügyminisztereinek. Levelére többen válaszoltak, köztük Szaud-Arábia külügyminisztere is. Ez volt az első írásbeli érintkezés a magyar és a szaudi kormány között. Ez megnyitotta az utat a diplomáciai kapcsolatok felvétele előtt.
- Randé Jenő nagykövet a 70-es évek elején megírja az „Egyiptom” c. képes útikönyvét, amelyhez néhány fejezetet Juhász Ernő és én is írtam. A fénykép felvételek nagyobb részét Antall Péter fotóművész készítette.
- Antall Péter egyiptomi képeinek egy válogatott gyűjteménye több kiállításon szerepelt: Budapesten, Párizsban, Londonban Tokióban, stb.
- Juhász Ernő tanácsossal összegyűjtöttük BÁLINT GYULA, Faruk egyiptomi király udvari festőművészének fellelhető festményeit. Azokat kiállítottuk Kairóban és Alexandriában.
- Magyarország bevétele a Sinain állomásozó, az Egyiptom-Izraeli határrendezést ellenőrző MFO-ba /Multinational Forces
- Végezetül meg kell említeni több magaszszintű látogatást, amelyek szervezésében, lebonyolításában részt vehettem: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Antall Péter, miniszterelnök, több miniszter és államtitkár.
Egyetemi oktatóként, c. egyetemi docensként tanított nemzetközi szakértőket képző egyetemeken, tartott előadásokat konferenciákon. Témakörei: a diplomácia szakmai ismeretei és gyakorlata, a nemzetközi válságok kezelése, pl. Közel-Kelet, az Iszlám, a vallások közötti párbeszéd, a magatartáskultúra, a társas érintkezés lélektana, a diplomáciai etikett és protokoll. 2000-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet és Társadalomtudományi Karának tanára, c. docens.
A Köztársaság Elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét adományozta részére „a magyar diplomácia szolgálatában nagykövetként és külügyi vezetőként végzett kiemelkedő színvonalú munkája elismeréseként”. Birtokosa más magyar és külföldi kitüntetéseknek is, köztük az Egyiptomi Arab Köztársaság Becsületrendjének.
Tagja a nemzetközi, müncheni Middle East Study Group-nak, a Magyar Külügyi Társaságnak, tagja volt a Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság Elnökségének, elnöke volt a Közel-Keleti Kutatások Alapítvány kuratóriumának.
Felesége, Fiján Magdolna, a Külügyminisztérium nyugdíjasa,
Eszter leánya diplomata, I. o. titkár, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kiküldöttjeként 2020-tól a kairói nagykövetség vezető konzulja,
fia, Zoltán, a TELECOM európai ügyekért felelős vezérigazgató helyettese Bonnban.
****
Pereszlényi Zoltán: Néhány megjegyzés
Kapcsolat Egyiptommal, illetve Kákosy László egyiptológussal, a gournai ásatásokat vezető régésszel (néhány részlet):
- 1966-ban írt szakdolgozatom témája:” Nasszer elnök u.n. „áprilisi törvényei és Egyiptom gazdasági reformjai”
- Szakmai munkámat a KÜM-ben 1966-ban egyiptomi referensként kezdtem.
-Kétszer voltam Egyiptomban külszolgálaton:1969-1973 között kulturális attachéként, majd 1989-1993 között nagykövetként, összesen 8 évet
- Közreműködésemmel több kormányközi egyezmény kötöttünk, pl. a kettős adóztatás kizárása, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése, állat- és növényvédelmi megállapodás, stb. született
- Kiemelem az akkor új tipusúnak számító kulturális, műszaki, tudományos, illetve oktatási kormányközi munkaterv kidolgozását, aláírását. Ezen utóbbi alapján, jött létre
- a Magyar Kulturális Intézet
- a Magyar Régészeti Képviselet
Még helyettes államtitkár koromban kezdeményeztem, majd közreműködésemmel létrejött a Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság- a Magyar Régészeti Képviselet
- 1992-ben egyiptomi kormánykitüntetést kaptam a kétoldalú kulturális, oktatási, műszaki és tudományos kapcsolatok fejlesztéséért.
- 2000-ben az Egyiptomi Arab Köztársaság Elnöke a Becsület Renddel tüntetett ki.
Kákosy László professzor úrral már a 70-es évek elején kialakultak szakmai és baráti kapcsolataim. Eredményes lett a törekvésünk, hogy a Professzor és tanítványai engedélyt kaptak egyiptomi ásatásra.
A Külügyminisztériumból majd kairói nagykövetként tíz éven át minden évben sikerült megszerezni az ásatási engedélyt Kákosy László és csapata számára. Nagyszerű sikert értek el Dzsehutimesz sírjánaka feltásában. Ennek egyik eredménye volt a feltárt régészeti leletek megosztása, amely a Szépművészeti Múzeum egyiptomi gyűjteményét gazdagította. Megemlíthetem itt azt is, hogy sikerült annyira felújítani Gournában az un. Carter-házat, hogy Kákosy és régész kollégái abban lakhattak.
Nagy siker volt, hogy a nagykövetség kulturális irodájának helyiségében megnyitottuk a magyar Régészeti Irodát és Bartos Zoltán személyében 5 évig állandó képviselője volt a magyar régészetnek Kairóban.
Sok egyéb sikeres kulturális program közül néhányat még megemlítünk: például a Pécsi Balett kairói vendégszereplését, a KISZ Központi Népitánc Együttesének és a Rajkó-Zenekarnak az előadásait, magyar szerzők drámáinak lefordítását arabra és bemutatásukat a Kairói PEN Klub színházában, stb.
Külön szeretném kiemelni, a kopt liturgikus zene lejegyzését, hanglemezen történt rögzítését, kiadását, így megmentését. E hatalmas munka művészeti részének zseniális megvalósítói Borsai Ilona és Tóth Margit zenetudósok, Kodály Zoltán tanítványai voltak. Én örülök annak, hogy a történelmi jelentőségű munkában szerepet játszhattam a szervezésben, az anyagi háttér biztosításában, a kapcsolatok fenntartásában a Kopt Intézettel, Boutros-Boutros Ghali ENSZ-főtitkárral és az UNESCO- val.
Pár részlet kiegészítésül az egyiptomi vonatkozású tevékenységemhez:
A kulturális attaséi tevékenységet annak a törekvésnek a jegyében végeztem, hogy közvetlenül vagy áttételesen szellemi és anyagi hasznot eredményezzen a magyar-egyiptomi kapcsolatokban. Ezért kiemelten kezeltem a műszaki-tudományos együttműködés kínálta lehetőségeket – kitágítva ezzel a tisztán kulturális, művészeti, stb. témakörök határait.
Ilyen terület volt az egyiptomi népélelmezés, hiszen sokféle élelmiszerből, például húsból krónikus hiány volt és az ország importra kényszerült. Sikerült több javaslatomat, kezdeményezésemet valóra váltani. Néhány példa:
- Olcsó hús előállítása céljából a nagyüzemi nyúltenyésztést teremtettünk, - nyúlfarmot hoztunk létre tízezer anyanyúllal .
- Haltenyésztés: halastó telepeteket létesítettünk és két halkeltető gazdaságot. Az utóbbiak egyenként 3 millió halivadék előállítására voltak alkalmasak.
- Kampányt folytattunk a sárgakukorica nagyüzemi termesztésének meghonosításáért és a termés felhasználása érdekében a népélelmezésben. Nagy területeken alakult ki a sárgakukorica termesztés Tahrir-tartományban és a Szuezi-csatorna nyugati partvidékén. Népi történet keringett arról, hogy Nasszer elnöki irodájában magyar kukoricából készült háncsfonat díszítette az egyik falat.
- Világhírre tett szert, hogy több millió banánfa sejtkezdeményt exportáltunk gödöllői laboratóriumból Egyiptomba. Az akkori idők tudományos és technológiai csúcsteljesítménye volt, az un. „cell-cultured” banán kezdeményekkel kb.nyolc millió banánfát ültettek ki évente Egyiptomban. Ehhez falvanként kis laboratóriumokat kellett létesíteni, ahol „tejfölös-pohárban” nevelgették a kiültethető két-háromcentis palántákat.
- Külön említendő sikertörténet volt az élelmiszer tartósításban való részvételünk radioaktív besugárzás alkalmazásával. Egyiptom óriási mennyiségben importál burgonyát, amely az ősztől tavaszig tartó tárolás során viszont kicsírázik. A csírázást egy kobalt-sugárzó eszközzel gátoltuk meg, a Magyar Tudományos Akadémia szakembereinek közreműködésével.
Hasonló eljárást alkalmaztunk földimogyoró tartósítása céljából is.
- Együttműködés plazmakutatásban a Központi Fizikai Kutató Intézet és az Egyiptomi Atomfizikai Kutató Központ között.
- Közvetlen kapcsolatok létesítése egyetemek között, - pl. a Budapesti Műszaki Egyem és a Kairói Egyetem gyógyszerész fakultása között. Pungor Ernő professzor és tanszékének tanárai évente egy hónapot töltöttek a Kairói Egyetemen tanárok továbbképzése céljából. Ennek velejárója volt műszerek kiállítása és eladása is.
- De fel lehet sorolni pl. a kapcsolatot a gödöllői egyetem és az alexandriai, a tantai, a szuezi egyetemek között, stb., gyógyszeripari együttműködést a Műszaki Egyetem és egyiptomi gyárak részvételével.
- Juhász Ernő kulturális tanácsos elkészítette a Magyarországon tudományos fokozatot szerzett egyiptomi szakemberek összeírását és a kb. 450 szakember részvételével a Szuezi Csatorna Egyetemmel közösen tudományos konferenciát szerveztek Sharm-el-Sheikben, az Egyetem üdülőjében. A résztvevők sok hasznosítható javaslatot tettek az egyiptomi-magyar kulturális, műszaki-tudományos kapcsolatok fejlesztésére. Ezek között több még ma is időszerű.
- A már említett kopt liturgikus zenei anyagból 12 nagylemez készült az UNESCO támogatásával.
- A zenei anyagot felhasználva Eck Imre, a Pécsi Balett igazgatója, koreográfusa balettzenét írt és az együttes bemutatta a darabot „Felszállott a páva” címmel a Kairó Egyetem 3 ezer fős Nasszer Termében. Óriási sikert arattak.
- Sok magyar filmet játszottak Kairóban, - filmfesztiválokon is. A filmek mellett több magyar színház tartott előadásokat Kairóban, - például Radnóti Miklós Színház előadta a „Hetvenkedő katona” c. darabot, - Karinthy Ferenc Bősendorferét pedig a PEN Klub Színháza mutatta be.
- Vendégszerepelt a Bábszínház is, előadták a Petruskát, a Fából faragott királyfit, a Csodálatos mandarint.
- Simon Róbert lefordította a KORÁN-t. A fordítást átadtam a kairói Al Azhar Egyetem Nagysejkjének, aki nagyra értékelte Simon Róbert munkáját és a fordítást átadta ellenőrzésre, az eredeti arab szöveggel történő összevetésre az Egyetem három fő szakértőjének. - A Korán fordítását kinyomtattuk 200 díszpéldányban is.
Javaslatomra Várkonyi Péter, akkori külügyminiszter elküldte a díszpéldány egy-egy példányát személyes levél kíséretében az Iszlám Konferencia Országai külügyminisztereinek. Levelére többen válaszoltak, köztük Szaud-Arábia külügyminisztere is. Ez volt az első írásbeli érintkezés a magyar és a szaudi kormány között. Ez megnyitotta az utat a diplomáciai kapcsolatok felvétele előtt.
- Randé Jenő nagykövet a 70-es évek elején megírja az „Egyiptom” c. képes útikönyvét, amelyhez néhány fejezetet Juhász Ernő és én is írtam. A fénykép felvételek nagyobb részét Antall Péter fotóművész készítette.
- Antall Péter egyiptomi képeinek egy válogatott gyűjteménye több kiállításon szerepelt: Budapesten, Párizsban, Londonban Tokióban, stb.
- Juhász Ernő tanácsossal összegyűjtöttük BÁLINT GYULA, Faruk egyiptomi király udvari festőművészének fellelhető festményeit. Azokat kiállítottuk Kairóban és Alexandriában.
- Magyarország bevétele a Sinain állomásozó, az Egyiptom-Izraeli határrendezést ellenőrző MFO-ba /Multinational Forces
- Végezetül meg kell említeni több magaszszintű látogatást, amelyek szervezésében, lebonyolításában részt vehettem: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Antall Péter, miniszterelnök, több miniszter és államtitkár.
Az év óegyiptomi emlékei
Partnereink
