Skip to main content

Rólunk

Pereszlényi Zoltán nagykövet

  • Dátum:
    2022. január 27.
  • Szerző:
    MEBT
Tények, adatok, megjegyzések
Pereszlényi Zoltán, rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, volt külügyi h. államtitkár, c. egyetemi docens életrajzához


Hatéves szakirányú diplomataképzés után a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (MGIMO/Egyetem) a nemzetközi kapcsolatok szakértőjeként, a keleti országok referenseként szerez egyetemi diplomát 1966-ban. Arab, angol, orosz felsőfokú nyelvvizsga mellett tanult még németül, franciául, latinul, eszperantóul. 1974-1978-ban elvégezte a Politikai Főiskolát politológia, diplomáciai szakon.

1966-tól a Külügyminisztérium (KÜM) Arab- és Afrikai Országok Főosztályán kezdi meg a külügyi szolgálatát, amelynek idején volt előadó, főelőadó, kölcsönadott munkatárs a KB Kül. Osztályán. 1978-tól a KÜM-ben főosztályvezető, majd az 1993-1995. években helyettes államtitkár. Felügyeleti területe volt: Magyarország Európán kívüli kapcsolatai, a KÜM igazgatási és gazdasági munkája, a Protokoll és több funkcionális főosztály.
 
1981-ben nevezték ki rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté. Nagykövetként képviselte hazánkat Irakban, Egyiptomban, Szudánban, Szíriában, Jordániában, Libanonban (l981-1986; 1989-2003; 1995-2000) . Több alkalommal teljesített különleges diplomáciai feladatot a Köztársasági Elnök személyes képviselőjeként. Saját kérésére ment nyugdíjba szakmai főtanácsadóként.

Egyetemi oktatóként, c. egyetemi docensként tanított nemzetközi szakértőket képző egyetemeken, tartott előadásokat konferenciákon. Témakörei: a diplomácia szakmai ismeretei és gyakorlata, a nemzetközi válságok kezelése, pl. Közel-Kelet, az Iszlám, a vallások közötti párbeszéd, a magatartáskultúra, a társas érintkezés lélektana, a diplomáciai etikett és protokoll. 2000-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet és Társadalomtudományi Karának tanára, c. docens.

A Köztársaság Elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét adományozta részére „a magyar diplomácia szolgálatában nagykövetként és külügyi vezetőként végzett kiemelkedő színvonalú munkája elismeréseként”. Birtokosa más magyar és külföldi kitüntetéseknek is, köztük az Egyiptomi Arab Köztársaság Becsületrendjének.

Tagja a nemzetközi, müncheni Middle East Study Group-nak, a Magyar Külügyi Társaságnak, tagja volt a Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság Elnökségének, elnöke volt a Közel-Keleti Kutatások Alapítvány kuratóriumának.
Felesége, Fiján Magdolna, a Külügyminisztérium nyugdíjasa,
Eszter leánya diplomata, I. o. titkár, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kiküldöttjeként 2020-tól a kairói nagykövetség vezető konzulja,
fia, Zoltán, a TELECOM európai ügyekért felelős vezérigazgató helyettese Bonnban.

****

Pereszlényi Zoltán: Néhány megjegyzés

Kapcsolat Egyiptommal, illetve Kákosy László egyiptológussal, a gournai ásatásokat vezető régésszel (néhány részlet):
- 1966-ban írt szakdolgozatom témája:” Nasszer elnök u.n. „áprilisi törvényei és Egyiptom gazdasági reformjai”
- Szakmai munkámat a KÜM-ben 1966-ban egyiptomi referensként kezdtem.
-Kétszer voltam Egyiptomban külszolgálaton:1969-1973 között kulturális attachéként, majd 1989-1993 között nagykövetként, összesen 8 évet
- Közreműködésemmel több kormányközi egyezmény kötöttünk, pl. a kettős adóztatás kizárása, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése, állat- és növényvédelmi megállapodás, stb. született
- Kiemelem az akkor új tipusúnak számító kulturális, műszaki, tudományos, illetve oktatási kormányközi munkaterv kidolgozását, aláírását. Ezen utóbbi alapján, jött létre
- a Magyar Kulturális Intézet
- a Magyar Régészeti Képviselet
Még helyettes államtitkár koromban kezdeményeztem, majd közreműködésemmel létrejött a Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság
- 1992-ben egyiptomi kormánykitüntetést kaptam a kétoldalú kulturális, oktatási, műszaki és tudományos kapcsolatok fejlesztéséért.
- 2000-ben az Egyiptomi Arab Köztársaság Elnöke a Becsület Renddel tüntetett ki.

Kákosy László professzor úrral már a 70-es évek elején kialakultak szakmai és baráti kapcsolataim. Eredményes lett a törekvésünk, hogy a Professzor és tanítványai engedélyt kaptak egyiptomi ásatásra.
A Külügyminisztériumból majd kairói nagykövetként tíz éven át minden évben sikerült megszerezni az ásatási engedélyt Kákosy László és csapata számára. Nagyszerű sikert értek el Dzsehutimesz sírjánaka feltásában. Ennek egyik eredménye volt a feltárt régészeti leletek megosztása, amely a Szépművészeti Múzeum egyiptomi gyűjteményét gazdagította. Megemlíthetem itt azt is, hogy sikerült annyira felújítani Gournában az un. Carter-házat, hogy Kákosy és régész kollégái abban lakhattak.

Nagy siker volt, hogy a nagykövetség kulturális irodájának helyiségében megnyitottuk a magyar Régészeti Irodát és Bartos Zoltán személyében 5 évig állandó képviselője volt a magyar régészetnek Kairóban.

Sok egyéb sikeres kulturális program közül néhányat még megemlítünk: például a Pécsi Balett kairói vendégszereplését, a KISZ Központi Népitánc Együttesének és a Rajkó-Zenekarnak az előadásait, magyar szerzők drámáinak lefordítását arabra és bemutatásukat a Kairói PEN Klub színházában, stb.

Külön szeretném kiemelni, a kopt liturgikus zene lejegyzését, hanglemezen történt rögzítését, kiadását, így megmentését. E hatalmas munka művészeti részének zseniális megvalósítói Borsai Ilona és Tóth Margit zenetudósok, Kodály Zoltán tanítványai voltak. Én örülök annak, hogy a történelmi jelentőségű munkában szerepet játszhattam a szervezésben, az anyagi háttér biztosításában, a kapcsolatok fenntartásában a Kopt Intézettel, Boutros-Boutros Ghali ENSZ-főtitkárral és az UNESCO- val.


Pár részlet kiegészítésül az egyiptomi vonatkozású tevékenységemhez:
A kulturális attaséi tevékenységet annak a törekvésnek a jegyében végeztem, hogy közvetlenül vagy áttételesen szellemi és anyagi hasznot eredményezzen a magyar-egyiptomi kapcsolatokban. Ezért kiemelten kezeltem a műszaki-tudományos együttműködés kínálta lehetőségeket – kitágítva ezzel a tisztán kulturális, művészeti, stb. témakörök határait.
Ilyen terület volt az egyiptomi népélelmezés, hiszen sokféle élelmiszerből, például húsból krónikus hiány volt és az ország importra kényszerült. Sikerült több javaslatomat, kezdeményezésemet valóra váltani. Néhány példa:
- Olcsó hús előállítása céljából a nagyüzemi nyúltenyésztést teremtettünk, - nyúlfarmot hoztunk létre tízezer anyanyúllal .
- Haltenyésztés: halastó telepeteket létesítettünk és két halkeltető gazdaságot. Az utóbbiak egyenként 3 millió halivadék előállítására voltak alkalmasak.
- Kampányt folytattunk a sárgakukorica nagyüzemi termesztésének meghonosításáért és a termés felhasználása érdekében a népélelmezésben. Nagy területeken alakult ki a sárgakukorica termesztés Tahrir-tartományban és a Szuezi-csatorna nyugati partvidékén. Népi történet keringett arról, hogy Nasszer elnöki irodájában magyar kukoricából készült háncsfonat díszítette az egyik falat.
- Világhírre tett szert, hogy több millió banánfa sejtkezdeményt exportáltunk gödöllői laboratóriumból Egyiptomba. Az akkori idők tudományos és technológiai csúcsteljesítménye volt, az un. „cell-cultured” banán kezdeményekkel kb.nyolc millió banánfát ültettek ki évente Egyiptomban. Ehhez falvanként kis laboratóriumokat kellett létesíteni, ahol „tejfölös-pohárban” nevelgették a kiültethető két-háromcentis palántákat.
- Külön említendő sikertörténet volt az élelmiszer tartósításban való részvételünk radioaktív besugárzás alkalmazásával. Egyiptom óriási mennyiségben importál burgonyát, amely az ősztől tavaszig tartó tárolás során viszont kicsírázik. A csírázást egy kobalt-sugárzó eszközzel gátoltuk meg, a Magyar Tudományos Akadémia szakembereinek közreműködésével.
Hasonló eljárást alkalmaztunk földimogyoró tartósítása céljából is.
- Együttműködés plazmakutatásban a Központi Fizikai Kutató Intézet és az Egyiptomi Atomfizikai Kutató Központ között.
- Közvetlen kapcsolatok létesítése egyetemek között, - pl. a Budapesti Műszaki Egyem és a Kairói Egyetem gyógyszerész fakultása között. Pungor Ernő professzor és tanszékének tanárai évente egy hónapot töltöttek a Kairói Egyetemen tanárok továbbképzése céljából. Ennek velejárója volt műszerek kiállítása és eladása is.
- De fel lehet sorolni pl. a kapcsolatot a gödöllői egyetem és az alexandriai, a tantai, a szuezi egyetemek között, stb., gyógyszeripari együttműködést a Műszaki Egyetem és egyiptomi gyárak részvételével.

- Juhász Ernő kulturális tanácsos elkészítette a Magyarországon tudományos fokozatot szerzett egyiptomi szakemberek összeírását és a kb. 450 szakember részvételével a Szuezi Csatorna Egyetemmel közösen tudományos konferenciát szerveztek Sharm-el-Sheikben, az Egyetem üdülőjében. A résztvevők sok hasznosítható javaslatot tettek az egyiptomi-magyar kulturális, műszaki-tudományos kapcsolatok fejlesztésére. Ezek között több még ma is időszerű.
- A már említett kopt liturgikus zenei anyagból 12 nagylemez készült az UNESCO támogatásával.
- A zenei anyagot felhasználva Eck Imre, a Pécsi Balett igazgatója, koreográfusa balettzenét írt és az együttes bemutatta a darabot „Felszállott a páva” címmel a Kairó Egyetem 3 ezer fős Nasszer Termében. Óriási sikert arattak.
- Sok magyar filmet játszottak Kairóban, - filmfesztiválokon is. A filmek mellett több magyar színház tartott előadásokat Kairóban, - például Radnóti Miklós Színház előadta a „Hetvenkedő katona” c. darabot, - Karinthy Ferenc Bősendorferét pedig a PEN Klub Színháza mutatta be.
- Vendégszerepelt a Bábszínház is, előadták a Petruskát, a Fából faragott királyfit, a Csodálatos mandarint.
- Simon Róbert lefordította a KORÁN-t. A fordítást átadtam a kairói Al Azhar Egyetem Nagysejkjének, aki nagyra értékelte Simon Róbert munkáját és a fordítást átadta ellenőrzésre, az eredeti arab szöveggel történő összevetésre az Egyetem három fő szakértőjének. - A Korán fordítását kinyomtattuk 200 díszpéldányban is.
Javaslatomra Várkonyi Péter, akkori külügyminiszter elküldte a díszpéldány egy-egy példányát személyes levél kíséretében az Iszlám Konferencia Országai külügyminisztereinek. Levelére többen válaszoltak, köztük Szaud-Arábia külügyminisztere is. Ez volt az első írásbeli érintkezés a magyar és a szaudi kormány között. Ez megnyitotta az utat a diplomáciai kapcsolatok felvétele előtt.

- Randé Jenő nagykövet a 70-es évek elején megírja az „Egyiptom” c. képes útikönyvét, amelyhez néhány fejezetet Juhász Ernő és én is írtam. A fénykép felvételek nagyobb részét Antall Péter fotóművész készítette.
- Antall Péter egyiptomi képeinek egy válogatott gyűjteménye több kiállításon szerepelt: Budapesten, Párizsban, Londonban Tokióban, stb.
- Juhász Ernő tanácsossal összegyűjtöttük BÁLINT GYULA, Faruk egyiptomi király udvari festőművészének fellelhető festményeit. Azokat kiállítottuk Kairóban és Alexandriában.
- Magyarország bevétele a Sinain állomásozó, az Egyiptom-Izraeli határrendezést ellenőrző MFO-ba /Multinational Forces
- Végezetül meg kell említeni több magaszszintű látogatást, amelyek szervezésében, lebonyolításában részt vehettem: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Antall Péter, miniszterelnök, több miniszter és államtitkár.