Skip to main content

Hírek, érdekességek

ELTE egyiptomi - arab programjai: Oxürünkhoszi keresztény olvasmányok + Egyiptomi és iraki feltárások + Humor a keleti kultúrákban

  • Dátum:
    2023. október 17.
  • Szerző:
    MEBT
2023. október 16 - 19.

 Mihálykó Ágnes papirológus előadása "Az Írás arcai" bibliatudományi sorozatban:
Mit olvastak az oxürünkhoszi keresztények?
2023. október 16. 18:00 - 19:30

A közép-egyiptomi Oxürhünkhosz városa annak a több százezer papirusznak köszönheti ismertségét, amelyet egykori szemétdombjain két angol filológus, B. P. Grenfell és A. S. Hunt talált 1896-ban kezdődő ásatásai során. A papiruszok között ezidáig több mint száz, a Kr. u. 3. és 4. században íródott újszövetségi és egyéb keresztény könyv töredékeit azonosították a kutatók, és a fennmaradt leveleken és dokumentumokon keresztül az ezeket használó keresztény közösség életét is megismerhettük. Ez a gazdag, bár töredékes forrásanyag, amely több mint száz éve foglalkoztatja a kutatókat, páratlan lehetőséget kínál, hogy feltárjuk egy korai keresztény közösség olvasmányait, olvasási és könyvmásolási szokásait. Az előadás a legújabb kutatásokból kínál keresztmetszetet.

Mihálykó Ágnes papirológus, az Oslói Egyetem és az Osztrák Tudományos Akadémia posztdoktor kutatója. Tanulmányait az ELTE-n és az Oslói Egytemen végezte. Kutatásaiban a korai keresztény liturgia papiruszos forrásaival foglalkozik. Doktori dolgozata The Christian Liturgical Papyri: An Introduction címmel jelent meg (Tübingen: Mohr Siebeck, 2019). 

(forrás: https://www.elte.hu/content/mit-olvastak-az-oxurunkhoszi-keresztenyek.e.16604 )

******************************

A Közel-Keleten folyó magyar kutatások kerülnek terítékre a "Diszciplínák párbeszéde" BTK-s beszélgetősorozatban.
2023. október 17. 18:00 - 20:00,
ELTE BTK Kari Tanácsterem (1088 Budapest, Múzeum krt.t 4/A, fszt. 39

Idén lesz 40 éve, hogy Kákosy László megindította azokat a helyszíni kutatásokat Egyiptomban, amelyek révén tovább nőhetett a magyar egyiptológia nemzetközi beágyazottsága, miközben egyre tágult annak tudományos horizontja is. Az ELTE égisze alatt alapított "Hungarian Archaeological Mission in Thebes" keretében az ókori Thébában, annak elitsírjaiban indult feltárások mára komplex kutatásokká nőtték ki magukat, és újabb kutatói generációk vonódtak be a munkába.

A thébai nekropolisz régészeti és epigráfiai kutatásai ma több síremléket magába foglaló temetőrészletekre fókuszálnak. A három kutatóhely lefedi a nekropolisz teljes időbeli spektrumát, az Óbirodalomtól egészen a késő antik–kora középkor idejéig. Az itt folyó munka nemzetközi viszonylatban is egyedülálló, jelentős potenciál a thébai szent táj történetének újabb és tágabb kontextusba helyezését illetően.

Az ELTE Kurdisztáni Régészeti Expediciója 2016 óta folytat ásatásokat Irak Kurdisztáni Autonóm Régiójában, Grd-i Tle lelőhelyén. Ez a feltárás az első olyan kutatómunka, amelyet a magyar régészet a mezopotámiai kultúrkör valamelyik helyszínén folytat. A cél az volt, hogy az ókori Elő-Ázsia egyik legjelentősebb államalakulata, az Újasszír Birodalom (Kr. e. 9-7. század) egy igazgatási központját közelebbről megvizsgálják. A hatalmas, 30 méter magas domb egy hegyekkel körülvett völgy egy részét uralja. A birodalom keleti határvidékén fekszik, közel a mai iráni határhoz, amely az ősi időkben is választóvonal volt. A tell település feltárását megnehezíti, hogy az újasszír kor emlékeit későbbi időszakok megtelepedési rétegei fedik, így nem egyszerű a kívánt szinteket elérni.

A magyar szakemberek a hét évad során hatalmas mennyiségű információt gyűjtöttek a későbbi hellénisztikus-pártus kori (Kr. e. 3–Kr.u. 3. század) településről és késő iszlám kori erődről (18–19. század) is, de az is kiderült, hogy a domb története több mint 9 ezer évet fog át. A beszélgetésből kiderül, milyen nehézségekkel kell egy kutatócsoportnak megküzdenie a Közel-Keleten, milyen szakemberek dolgoznak együtt, miért éri meg mégis itt ásni, és milyen eredményekkel kecsegtet egy jövőbeli terepmunka. 

A beszélgetés résztvevői: Dezső Tamás, az ELTE Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék professzora, Kalla Gábor, az ELTE Őskori és Elő-Ázsiai Régészeti Tanszék docense és Bács Tamás, az ELTE Egyiptológiai Tanszék vezetője. Moderál Varga Zsuzsanna tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE BTK Történeti Intézet).

Diszciplínák párbeszéde alkalmain egy-egy bölcsészettudományi kutatócsoport, szakmai műhely képviselője hív meg szakembereket, akik más tudományterületek felől közelítve mutatnak érdeklődést a kutatásaik iránt. A beszélgetőpartnerek más karokról vagy éppen egyetemen kívüli intézményekből is érkezhetnek, hiszen a BTK kutatási együttműködéseiben sokféle szállal kötődik más hazai és külföldi intézményekhez.

(forrás: https://www.elte.hu/content/egyiptom-es-irak-feltarasa.e.16593 )

******************************

Sayfo Omar előadásával folytatódik az Orientalisztikai Intézet "Humor a keleti kultúrákban" sorozata
2023. október 19. 16:00 - 17:30,
ELTE BTK Kerényi terem (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F

Miért bukott meg a Simpson család az arab világban és hogyan születtek helyette helyi animációs szitkomok? Mennyire lehet sikeres a bővérű műfaj a vallásilag és társadalmilag konzervatív muszlim országokban, ahol a politikai cenzúra erősen rányomja a bélyegét a médiaiparra? Hogyan születtek meg az Arab tavasz néven emlegetett felkeléssorozatot kísérő "kreatív forradalom" idején a térség legpolitikusabb animációi? Az előadás ezekre keresi a választ.

Sayfo Omar az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete és a Migrációkutató Intézet kutatója. Doktori fokozatát 2016-ban szerezte meg az Utrechti Egyetemen, disszertációját az arab gyermektelevíziózásról írta. 2014-ben a Cambridge-i Egyetem vendégkutatója volt. Első tudományos monográfiája az Edinburgh University Press gondozásában jelent meg 2021-ben.

(forrás: https://www.btk.elte.hu/content/humor-es-animacio-az-arab-kepernyokon.e.6365> )

******************************